Nagyon-nagyon sok kérdést felvet Szijjártó Péter szerint, hogy a colorádói legfelsőbb bíróság kizárta Donald Trumpot az elnöki előválasztásból, ezeket a kérdéseket a miniszter mind fel is tette. Schiffer András tovább ment, ő méltatlankodás helyett cselekedne, el is árulta, mit.
Miközben a kormány „szuverenitásvédelmi” törvénnyel védekezne az ellen, hogy a magyar közvéleményt külföldről befolyásolják, vagyonokat költ el arra, hogy külföldön lobbizzon.
Ezt az üzenetet küldte Moszkva a Washingtonban tárgyaló Zelenszkijnek.
A Pennsylvaniai Egyetem vezetője viszont lemondott a hasonló botránya miatt.
Az izraeli-palesztin háborúban a civilek védelmének fontosságáról beszélt Antony Blinken, aki a háború utáni időkről pedig úgy vélekedett: akkor lehet tartós a béke, ha létrejön a palesztin állam.
A Biden-kormányzat ennek ellenére újabb Ukrajnának szánt segélycsomagot jelentett be szerdán.
Miközben lassan elfogynak az eddig elkülönített, Ukrajnának adható amerikai pénzek, az USA képviselőházában a republikánus többséget még mindig megosztja Ukrajna támogatása. Csakhogy kongresszusi döntés hiányában az év végére elapadhat az amerikai hadianyag-támogatás, és ez Zelenszkij tanácsadója szerint végzetes lehet.
A felperesek azt állítják, hogy a focista reklámja veszteséges befektetésekre késztette őket. Kártérítést követelnek, amelynek összege meghaladja az 1 milliárd dollárt.
Az izraeli-palesztin háború megosztja az USA-ban élőket, ennek pedig az egyik leglátványosabb terepe az akadémiai világ, ahol tüntetéseken és nyilatkozat háborún túl fizikai atrocitások is előfordulnak. Amerikában a szólásszabadság olyan eszme, amelyet csak nagyon speciális esetekben lehet korlátozni, az egyetemektől most mégis minden oldal azt várná, hogy hallgattassa el az ellenfeleit. Ebből a csapdahelyzetből egyelőre nehezen látszik a kiút.
Az USA-ban egyre növekvő Izrael-ellenesség idején fedezett fel magának egy több mint 20 éves, hátborzongató írást az a generáció, amely nem élte meg a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás borzalmait.
A CNN munkatársa tette fel a kínos kérdést Biden elnöknek, hogy „még mindig diktátornak nevezi-e Hszi elnököt”.
A két elnök már egy éve nem találkozott egymással, több fronton sem találta Washington és Peking az egyetértést.
Huszonegy országra (köztük 11 európai tagállamra, valamint az Egyesült Államokra, Kínára, Oroszországra, Indiára, Törökországra, Szaúd-Arábiára, Dél-Afrikára, Indonéziára, Brazíliára, Indiára és Dél-Koreára) kiterjedő globális közvélemény-kutatást készített a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR), együttműködve az Oxfordi Egyetem „Európa egy változó világban” projektjével.
Csak olyan törvényt akarnak elfogadni a kisebbségben lévő párt képviselői, amelyben Izrael támogatása mellet Ukrajna támogatása is szerepel.
A volt elnök, fiai és cégcsoportja ellen New York állam főügyésze indított pert, mert véleménye szerint a cégbirodalom ingatlanainak értékét a ténylegesnél magasabb áron tartották nyilván, amivel félrevezették a finanszírozó bankokat, biztosítókat és egyéb üzleti szereplőket.
Az amerikaiak szerint komoly fenyegetést jelentene, ha az oroszok növelnék katonai jelenlétüket a közel-keleti országban.
Joe Biden fiának zűrös ügyei muníciót adnak apja ellen a Donald Trump botrányait „kiegyenlíteni” igyekvő republikánusoknak.
Joe Biden már többször jelezte az izraeli kormánynak, hogy elfogadhatatlan a Ciszjordániában élő palesztinok elleni támadások, de ha ez nem változik, szankciókkal sújtja az izraeli telepeseket.
David Reaboi feladata az volt, hogy amerikai riportműsorokba juttasson be magyar politikusokat, ám ez ritkán sikerült. Emellett még azért kapott pénzt, hogy a Twitteren védje az Orbán-kormányt.
